Történet:
Az idiofon (a hangforrás maga a hangszer test) ütõs hangszerek családjába tartozó xilofon minden kontinensen használatos. A legtöbb xilofonféle Afrikában, Óceániában és Délkelet-Ázsiában fordul elõ, ahol virtuózan, sokféle játéktechnikával szólaltatják meg azokat. Pl. földre, combra, asztalra helyezve, vállra akasztva, törökülésben, térdelve, állva, két fa verõvel a kézben játszanak. A közép-afrikai nagyméretû fatörzsxilofonon 2-3 zenész muzsikál. A legvirtuózabb xilofonosok Burmában, Jáva szigetén és az indonéz gamelán zenekarokban találhatók.

A xilofon Európába keletrõl érkezett. Elõször Arnold Schlick orgonista említi 1511-ben. Holbein Haláltánc címû képén (1525.) az egyik csontváz xilofont üt. A középkorban kedvelt ütõs idiofon hangszerek a XVI. Századtól háttérbe szorultak, csak a népzenében használták azokat. Az Alpokban, Tirol és Mittenwald környékén, valamint a magyar nyelvterületen is muzsikáltak xilofonnal. A XIX. század közepén, Liszt Ferenc a nagy pesti árvizet követõ jótékonysági hangverseny-körutazásakor leírta, hogy a cigány cimbalmosok virtuóz módon játszanak a "szalmahegedûn ", azaz a facimbalmon. (A cimbalomhúroknak megfelelõ hangolású és elrendezésû fa lapokat szalmakévékre fektették, hogy azok szabadon, tompítás nélkül rezeghessenek.) A Néprajzi Múzeum Népzenei Gyûjteményében is található két facimbalom, amelyeket egy mezõkövesdi cigány cimbalmos készített, használt a XX. század közepén.

A XIX. században a hivatásos zenében újra felfedezték a gyermekjátékként és népi hangszerként ismert xilofont. Pl. Saint-Saens Haláltáncában (1875.), Mahler 6. szimfóniájában, Debussy Ibéria (1912.), Bartók Béla Szonáta két zongorára és ütõkre c. mûveiben is szerepet kapott a tökéletesített kromatikus, kétsoros, függõ rezonánscsövekkel erõsített hangú, 3-5 oktávos zenekari xilofon, amely a legfontosabb ütõhangszerré vált. (Xilofon, marimbafon, xilomarimba.)

A mûvészxilofont Carl Orff zeneoktatási módszerében is használják, hogy improvizálásra bátorítsák a növendékeket.

Használat: A gyermeki játékban, a zenei elõképzésben, az iskolai, a szakköri ének-zene oktatásban, a zeneiskolai képzésben, a zenekari muzsikálásban egyaránt sikerrel használhatók a BIRINYI-féle tisztára hangolt XILOFON Mini és Maxi hangszerek. (Rendelésre készülnek XILOFON Profi, kétsoros, kromatikus, szekrényes, nagyobb hangterjedelmû hangszerek, valamint facimbalmok is.)

A xilofon tanulása, használata gyors sikerélményt nyújt, különösebb elõkészület nélkül azonnal zenélésre fogható, könnyen megszólaltatható, ritmusérzék fejlesztõ, a tiszta, temperált zenei skálák világába vezetõ, könnyed improvizálási, szólisztikus és zenekari lehetõségeket biztosító. Az óvodai és iskolai használatban fontos szempont - pl. a blockflötéktõl eltérõen -, hogy a xilofon hangfekvése a gyerekek énekhangjával azonos tartományú, továbbá, hogy a xilofonnal muzsikáló pedagógus és a tanítványok egyúttal énekelhetnek is.

Cél: Bízunk abban, hogy hangszereinkkel eredményesen hozzájárulunk az igényes zenei nevelés feltételeinek javításához, hogy sokak kezében válnak hangszereink a test, a lélek önkifejezõ, élményeket adó meghosszabbításává. Célunk, hogy munkáinkkal minél többet adjunk át abból zene-és hangszerszeretetbõl, amelyet meghatározó, elemi élményként, családi körben apánktól kaptunk.